Mi ez az egész?
Az ifjúságügy terepe a családon és iskolán túli terület, alanyai a magukért már igen, másokért még nem felelősséget vállalók (kb. 10-30 éves korcsoportok). A gyerekek-serdülők-fiatalok (együtt: ifjúság) több időt töltenek az iskolán kívül, mint belül, többet vannak a családtól távol, mint vele, így érthetővé válik az igény: ezt a – ún. harmadlagos szocializációs - közeget is valamilyen módon támogatni, szabályozni lenne szükséges (bután fogalmazva a délutánok, a hétvégék és a nyarak terepét).
Ma nem létezik egységes és koherens ifjúsági jogi szabályozó környezet. Néhány elem szabályozása megvan, de átfogó, egyértelmű és egységes jogszabályi környezet nem segíti az ifjúsági munkát. A többször módosított 1995 évi LXIV törvény (Gyermek és Ifjúsági Alapról, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítványról, valamint az ifjúsággal összefüggő egyes állami feladatok ellátásának szervezeti rendjéről) adja háló legerősebb elemét, emellett néhány miniszteri rendelet, kormányhatározat és miniszteri határozat jellemzi a szektort. Ma az ifjúsági szolgáltatási környezet csak igen kis szeletét szabályozza jogszabály, s így az ifjúsági szolgáltatások, intézmények léte, működése nem jogszabályi legitimáción alapul.
Miért kell törvény?
Az államnak felelőssége van abban, hogy polgárainak a társadalomba történő beilleszkedése sikeres legyen, valamint, hogy alkotmányban rögzített jogaikkal élni tudjanak. Az ifjúsági korosztályok esetében e felelősség speciális intézkedéseket és figyelmet követel meg. Az államnak továbbá érdeke, hogy a felnövekvő korosztályok ismerjék és elfogadják azokat a társadalmi normákat, amelyekben élünk, s hogy maguk is képesek legyenek azok átörökítésére, alakítására. Az érintett korosztályok élete a felnőtté válás folyamatában egységes és oszthatatlan, azaz nem kezelhető szakterületenként, ezért a politikumnak szektorokat átívelő koncepcióval kell rendelkeznie a felnövekvő nemzedékekkel kapcsolatos teendőiről. (Az állam „látja” őket, ha iskolában vannak – de nem látja őket, ha mellette vagy kívül; látja őket, ha akut betegek – de nem látja őket, amikor az egészségüket kockáztatják; látja őket, ha munkanélküliek lettek, de nem látja, amikor munkavállalási képességeik hiányában csődöt mondanak; befogadja őket, ha segítségre szorulnak és erről az illetékesek jelzést kapnak – de nem „törődik” velük, ha jelzés hiányában nem kerülnek kapcsolatba a rendszerrel stb. – részlet a Nemzeti Ifjúsági Stratégiából.)
Miért aláírásgyűjtéssel?
Az ifjúsági közfeladatokról szóló törvény a rendszerváltás óta várt, évtizede folyamatosan ígért dokumentum. Először 2000-ben, majd többszöri próbálkozás után 2006-ban öltött konkrét formát, de a Parlamentnek elfogadni eddig egyetlen alkalommal sem sikerült. Az ifjúsági civil szektor évek óta várja, kéri, követeli a törvényt, ezzel is elismerve-serkentve az ifjúsági diszciplína megerősödését: eredmény nélkül.
A népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló (1998. évi III.) törvény szerint, amennyiben egy az OVB által elfogadott népi kezdeményezéshez sikerül összegyűjteni 50 000 aláírást, úgy a Parlament plenáris ülésen kell tárgyalja az ifjúsági törvény tervezetét. Az ifjúsági szakma, megelégelve majd egy évtized kudarcát, kidolgozta az ifjúsági törvény normaszövegét és népi kezdeményezést indít annak parlamenti tárgyalásáért. Terveink szerint a kampány olyan helyzetet teremt, amely nem engedi a két nagy párt kihátrálását, a másik által generált jelentős presztizsveszteség nélkül.
Mi a projekt célja?
A projekt általános célja az ifjúságügy, mint önálló entitás ismertségének és elismertségének formálása, konkrét célja, 100 000 ifjúsági törvényt támogató aláírás összegyűjtése és benyújtása. A tervezett kérdés/aláírásra váró mondat: A Magyar Országgyűlés tűzzön napirendjére és tárgyaljon meg az ifjúsággal kapcsolatos közfeladatokról szóló törvénytervezetet!
Kik készítették a szöveget?
A mostani törvényjavaslat normaszövegét ifjúsági szakértők készítették, azt megtárgyalta és elfogadásra javasolta a 2007 novemberi – ifjúsági törvényt! MOST!, 187 szervezeti résztvevővel megrendezett parlamenti konferencia.
Kik az aláírás szervezői?
Az aláírást a megyei jogú városok ifjúságszakmai közösségei és a nagy ifjúsági szervezetek szervezik. Kezdeményezője az Ifjúságszakmai Társaság (www.excenter.eu/iszt).
Honnan van erre pénz?
A logó, pult, sapka, póló elkészült. Az emléklap, a képzés és az aláíróív sokszorosításának költségeit pályázatból álljuk. A weblap tartalmát az Excenter Kutatóközpont támogatja.
Mi a törvényjavaslat tartalma?
A törvényjavaslat tartamát tekintve rendezi az állam ifjúsági feladatait (országgyűlés Kormány, illetékes tárca, önkormányzatok), meghatározza az ifjúsági szolgáltatásokat (ifjúsági közösségi tér, ifjúsági információs pont, ifjúsági információs és tanácsadó iroda, felkereső ifjúsági szolgáltatás, ifjúsági tábor) és azok működését, valamint a helyi önkormányzatok ifjúsággal kapcsolatos feladatait. Szól a civil ifjúsági szektorról (Magyar Ifjúsági Konferencia, Nemzeti Ifjúsági Képviselet, helyi ifjúsági önkormányzatok), a civil-kormányzati együttműködésekről (civil erőforrások bevonása az ifjúsági közfeladatok ellátásába, Ifjúsági Koordinációs Tanács, Ifjúsági Alapprogram, Regionális Ifjúsági Tanács) és az országos és regionális ifjúsági szolgálatokról.
Részletesen:
-
Az Országgyűlés többek közt ötévente Jelentést fogad el a gyermeki jogokról szóló ENSZ egyezmény érvényesüléséről, 15 éves Nemzeti Ifjúságstratégiát fogad el és megválasztja az ifjúsági jogok országgyűlési biztosát.
-
A Kormány többek közt a Nemzeti Ifjúságstratégia megállapításai alapján javaslatot tesz az Országgyűlésnek az ifjúság helyzetét és problémáit érintő törvények, határozatok megalkotására; kétévente Ifjúsági Programot fogad el, gondoskodik az ifjúsági korosztályok érdekeinek az igazgatási döntéshozatalban való figyelembevételéről; létrehozza és működteti az ifjúsági érdekegyeztetés és a civil-kormányzati együttműködés országos rendszerét, gondoskodik a nemkormányzati ifjúsági szervezetek képviselőinek részvételét biztosító forráselosztás országos és regionális rendszerének kialakításáról, biztosítja e rendszer működésének feltételeit.
-
Az ifjúsági ügyekért felelős miniszter többek közt ellátja a Nemzeti Ifjúságstratégiában és az Ifjúsági Programban meghatározott feladatokat, elősegíti az ifjúságban rejlő erőforrások kibontását és a korosztályok társadalmi integrációját; kétévente Ifjúsági Programot készít; segíti az ifjúsági, különösen a gyermeki jogok érvényesítését és az azokat szolgáló tevékenységeket; eljárásokat, módszereket és forrásokat biztosít az érdekeik védelmében akadályozott ifjúsági csoportok helyzetének javítására, részvételük biztosítására, jogérvényesítési lehetőségeik bővítésére; elősegíti az ifjúságra vonatkozó egészségfejlesztési feladatok ellátását és az ifjúsági turizmus, a táborozás, a közösségi élet feltételeinek bővülését, valamint a játékkultúra és a játszóterek fejlesztését szolgáló programokat; kidolgozza az ifjúsági korosztályok tagjainak társadalmi részvételét fejlesztő programokat, közreműködik az ifjúsági szakemberek képzésében és továbbképzésében, biztosítja az ifjúsági szakma, ifjúsági munka feltételrendszerét.
-
Az önkormányzatok működtetik az ifjúsági közösségi tereket és az ifjúsági információs pontokat (nagyobb helyeken: irodákat) és az ún. felkereső ifjúsági szolgáltatásokat. Megyei, fővárosi önkormányzatoknak gondoskodniuk kell ifjúsági táborok működtetéséről. Ha civil szervezet is képes a szolgáltatásokat ellátni, akkor előnybe kell részesíteni azokat az állami feladatellátóval szemben. Az önkormányzatok ifjúságkutatáson alapuló ifjúsági cselekvési tervet alkotnak és a 20 000 főnél nagyobb települések ifjúsági ügyekkel foglalkozó bizottságot kell alakítsanak. A városok ifjúsági referenst foglalkoztatnak. Az ifjúsági korosztályok tagjainak települési szintű közügyekben való képviselete, a települési önkormányzat ifjúsággal kapcsolatos döntéshozatali folyamataiban való részvétele érdekében helyi ifjúsági önkormányzat hozható létre.
-
A Nemzeti Ifjúsági Képviselet a magyar ifjúsági korosztály tagjait tömörítő, számukra szolgáltatásokat végző és élethelyzetük feltárásával foglalkozó országos civil szervezetek érdekképviseleti, képviseleti és szakmai szövetsége. A Képviselet és a kormányzat vesz részt az Ifjúsági Koordinációs Tanácsban, amely az ifjúságpolitikai feladatok ellátását segítő, civil és kormányzati közös döntéshozatallal és közös vezetéssel működő stratégiai tanácsadó és döntéshozó testület és az Ifjúsági Alapprogramban, amely a finanszírozási feladatokat látja el
Mi biztosítja a hitelességet?
A javaslat szövegét az aláírásgyűjtés megkezdése előtt közjegyzői letétbe helyezzük.
Meddig tart ez a dolog?
Ez az egyik legnehezebben tervezhető része a projektnek, de elképzelésünk szerint az alábbiak szerint alakulna az aláírásgyűjtés:
| Benyújtás | 0 | Júl 15. |
| Hitelesítés | 30 nap | Aug 14. |
| Közlöny | 8 nap | Aug 22. |
| Kifogás | 15 nap | Szept 6. |
| Aláírásgyűjtés | 60 nap | Nov 6. |
| Ellenőrzés elrendelése | 3 nap | Nov 9. |
| Ellenőrzés | 45 nap+30nap | Jan 24. |
| Jogerős eredmény | Feb 1. | |
| Döntés | 90 nap | Máj 1. |
Csatlakozni akarok - mit tegyek?
Ha magánszemély és aláíró lenne, csak töltse le az aláíróívet, írassa alá minél több nagykorú magyar állampolgárral és küldje vissza az 1067 Budapest, Hunyadi tér 11., fszt 9. címre!
Ha szervezetként csatlakozna és aláírást gyűjtene, akkor egy e-mail szükséges mihamarabb a
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
címre és felkerül a csatlakozók közé. Szükség esetén adunk logót, sapkát, pólót, aláírópultot, közterület foglalási engedély formanyomtatványt, kommunikációs felületet, aláíróíveket, Önnek csak az aláírt íveket kell visszajuttatnia.
